A község földrajzi elhelyezkedése
Bánhorváti Magyarország észak-keleti részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Tardonai dombság szélén, az Upponyi-hegységtől keletre, a Lázbérci Tájvédelmi körzet keleti határán, a Bán patak vadregényes,
természeti ritkaságokban gazdag völgyében fekszik.
A község változatos tájjal, gazdag élővilággal, kiterjedt erdőségekkel, jelentős vízkészlettel és megkímélt környezettel rendelkező kistérséghez tartozik.
Írásos emlékekben csak a 13. században bukkan fel a neve, de a falu már a honfoglalás idején is létezett.
Királyi tulajdon volt, előbb az egri, majd a szarvaskői várhoz tartozott.
Bánhorvátival szomszédos település Nagybarca (3 km) és Dédestapolcsány (7 km). A községhez legközelebb eső város Kazincbarcika (15 km).
A település közúton jól megközelíthető, a 26-os főutat a 25-össel Kazincbarcika felett összekötő út mentén fekszik.
A Tardonai-dombság
A Tardonai-dombság a kazincbarikai kistérséghez tartozó dombvidék. Az éghajlata szubkontinentális, mérsékelten hűvös és száraz.
Barna erdőtalajú, a meredekebb lejtőkön az erdőirtás nyomán keletkezett köves, kopár foltokkal is tarkított, helyenként szurdokvölgyekkel erősen tagolt dombvidék.
A Bükk közelsége, az elterülő táj szépsége és nem utolsó sorban a kultúrtörténeti emlékek - középkori eredetű, gyönyörű parkkal ölelt barokk Plátthy-kastély, XIV. századi átépített gótikus templom - adják a kistáj üdülési vonzótényezőjét.
Az Upponyi-hegység
Az Upponyi-hegység Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye területén helyezkedik el.
A kistáj nevezetes létesítménye a Bán-patakon Dédestapolcsány alatt 1968-ban létesített Lázbérci-víztározó (78 ha), amely a Borsodi Regionális Vízellátórendszer egyik alaplétesítménye.
A kb. 6,2 millió köbméter víz befogadására alkalmas mesterséges tó rendkívül fontos szerepet játszik Ózd és Kazincbarcika valamint számos kisebb település életében.
Éghajlatát vizsgálva szubkontinentális, mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz terület, amely több kis kiterjedésű tájtípusra tagolódik. Magja az Upponyi-hegység cseres tölgyes, agyag-nyirok talajképző
kőzeten kialakult agyagbemosódásos barna erdőtalajú, uralkodóan karbonátos kőzetű alacsony hegység, melynek erdőgazdasági hasznosítása csaknem kizárólagos.
A hegységet két oldalról keretező Csernely- és Bán-patak völgytalpa ártér jellegű, amelyet szántók és rétek-legelők hasznosítanak. Ezek egy részét foglalja el a Lázbérci-víztározó víztükre,
melynek környezete szigorúan védett terület.
Az Upponyi-hegységnek földtanilag legértékesebb és tájképileg legszebb része a mintegy fél kilométer hosszúságú upponyi sziklaszoros szurdokvölgye, a Vízköz, amely
szintén fokozottan védett terület.
A község nevezetességeiről ezen az oldalon, nevének eredetéről, keletkezéséről pedig itt olvashat.
Felhasznált irodalom:
Nagy Károly - Ózd város és környéke (1999)
A Borsodi-dombság (2005)